LEGIO X GEMINA PANNONIA

Domitianust az idős Nerva követte a trónon, aki Germania Inferior kormányzóját Traianust jelölte ki utódjául örökbefogadás útján. Traianus Colonia Agrippinában (ma Köln, Németország) tartózkodott, mikor értesült Nerva haláláról 98-ban, de nem tért vissza Rómába azonnal. Ehelyett úgy véljük, hogy elrendelte az Alsó-Rajna vidéki határzóna megerősítését. A Tizedik katonái újjáépítettek néhány erődöt (pl. Dormagen, Leiden-Roomburg) és védőgátat építettek a Rajna mentén. Ezek a tevékenységek Traianus uralkodásának első éveire tehetők (99-100. körül). Valószínűleg a mai Xanten és Nijmegen átnevezése (Colonia Ulpia Traiana és Ulpia Noviomagus) és egy Hercules Magusanus hadistennek emelt új templom Elst-ben szintén ehhez a projekthez köthetők.

 

Miután a határzónát megerősítették, lehetővé vált a csapatáthelyezés. 103-ban a Tizediket először Aquincumba vezényelték, majd innen tovább Vindobonába (ma Bécs), valószínűleg 114-ben. Mindkét helyen a Duna védelme volt a feladatuk. Ezeknek a csapatmozgatásoknak közük lehetett Traianus második dák háborújához 105-106-ban, de közvetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatban, bár egy felirat azt sejteti, hogy a Tizedik az I Minervia és a VI Victrix légiók mellé szervezett különítmény része volt.

 

Hadrianus uralkodása alatt a Tizedikből egy alegységet küldtek Júdeába a Bar Kohba-lázadás leverésére 132-136. között. Hasonló alegységeket küldtek Mauretaniába is Antoninus Pius uralkodása alatt (138-161.), valamint keletre, Lucius Verus pártusok elleni háborújába 162-ben. Marcus Aurelius alatt a Tizedik a kvádok ellen harcolt – az uralkodó a légió városában, Vindobonában halt meg 180-ban.

 

A Publius Helvius Pertinax meggyilkolását (193.) követő polgárháborúban a légió Lucius Septimius Severust, Pannonia Inferior kormányzóját támogatta. Úgy tűnik, hogy egy alegységet keletre küldtek Severus ellenfele, Pescennius Niger és a pártusok ellen, de az ezt bizonyítani hivatott Ankarából származó felirat utalhat másik pártus háborúra is. Severus uralkodása alatt néhány katonát a Tizedikből Rómába vezényeltek a császári testőrség tagjaként.

 

A harmadik században a Tizedik szerzett néhány melléknevet, melyek a császárok iránti hűségét bizonyították: Antoniniana – Caracalla vagy Heliogabalus (211-217. vagy 218-222.), Gordiana – III.Gordianus (238-244.), Deciana – Decius (249-251.), Floriana – Florianus (276.) és Cariniana – Carinus (283-285.). Ezen uralkodók közül Caracalla, Decius és Carinus a germánok ellen viselt háborút. III. Gordianus a Szászánida Birodalom elleni háborújáról ismert, vélhetően a Tizedik alegysége is részt vett ebben a hadjáratban. Az rejtély, hogy a mindössze 88 napig uralkodó, Asia Minort ezalatt el sem hagyó Florianus miért adományozott kitüntető címet a Duna mellett állomásozó tizedik légiónak.

 

235-238-ban a Tizedik – a szomszédos légiókkal együtt – részt vehetett Maximinus daciai és dél-germániai hadjáratában. Bizonyítékok viszont erre vonatkozóan nincsenek és valószínűleg nem véletlen, hogy nem tudunk Maximiniana melléknévről a Tizedik esetében.

 

A Gallienus (260-268.) és riválisa, Postumus közötti konfliktusban a Tizedik Gallienust támogatta, amiért megkapta a Pia VI Fidelis VI (Hatszorosan Hűséges és Hithű) címet. Ez azt bizonyítja, hogy a Domitianus és Gallienus között eltelt 164 évben megkapta a Pia II Fidelis II-től a Pia V Fidelis V-ig terjedő címeket, de ezek mikéntjéről nem állnak rendelkezésünkre források.

 

Az ötödik század elején a X Gemina még mindig Vindobonában állomásozott. Mint a legtöbb caesar-i légiónak, a Tizediknek is a bika a jelképe.

 

Források: (www.livius.org)

 

 

 

 

-3-

VISSZA